A parlament elfogadta a gazdasági és pénzügyi törvénycsomagot, amelyhez a zárószavazás előtt számos módosítást nyújtott be a nemzetgazdasági miniszter. A bankadó hatálya alól végül kivonták a három éven belül alakult biztosítókat, s az eredeti javaslatnál normatívabb módon oldották meg a takarékszövetkezetek kedvezményezését. A parlamenti jóváhagyással egyebek között adó- és járulékmentessé válik a háztartási munka, csökken a társasági adó, a közszférában bevezetik a bérplafont, és 98 százalékos különadóval sújtják a végkielégítéseket.

Adó- és járulékmentes háztartási munka

Augusztus 15-től adó- valamint járulékmentessé válik a háztartási munka. A természetes személyek számára végzett lakástakarítás, főzés, mosás, vasalás, gyermekfelügyelet, házi tanítás, otthoni gondozás és ápolás, házvezetés és kertgondozás tartozik ide, amennyiben ezt természetes személyek nem vállalkozóként végzik.
   
E tevékenységekkel kapcsolatban sem a foglalkoztatót, sem a foglalkoztatottat nem terheli adó- és járulékfizetési kötelezettség, a foglalkoztatottak ennek következtében társadalombiztosítási ellátásra sem jogosultak. A mentesség feltétele, hogy a foglalkoztató havonta, a munkavégzés megkezdése előtt bejelentse a háztartási alkalmazottat az adóhatósághoz, és alkalmazottanként havonta befizessen 1 000 forint regisztrációs díjat (az utóbbira vonatkozó rendelkezéseket szeptember 15-től kell alkalmazni).
   
Aki a bejelentést elmulasztja, az adott hónapban a kifizetés teljes összege után meg kell fizetnie az adót és a járulékokat, s ha a mulasztás terhére róható fel, a magánszemélyt terhelő közterheket is köteles megfizetni, továbbá 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. 

A közszférában 98 százalékos különadó a végkielégítésekre

A közszférában foglalkoztatott magánszemélyeknek a jogviszonyuk megszűnésével összefüggésben kifizetett juttatások 60 napra számított rendszeres járandóságot meghaladó része után 98 százalékos különadót kell fizetniük. A rendelkezés a törvény kihirdetését követő 44. napot követő hónap első napján lép hatályba, és a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni.
   
Az adót a kifizetőnek kell levonnia, bevallania és befizetnie. A kifizetőt a különadó-alap után 27 százalék egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli. A különadó alapjába a bevétel 2 millió forintot meg nem haladó része nem számít bele, a 60 napra számított összegből a 2 millió forint feletti összeg ugyanakkor adóköteles. A különadó a törvény hatályba lépését megelőzően kifizetett jövedelmekre is érvényes. A különadó fizetésére kötelezettek körébe tartoznak a költségvetési szervnél foglalkoztatott magánszemélyeken kívül az állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból alapított, fenntartott vagy működési támogatásban részesített más jogi személyeknél dolgozók is.
   
A különadó szempontjából rendszeres járandóságnak minősül minden olyan bevétel - különösen a bér, munkadíj, tiszteletdíj -, amely a magánszemélyt a jogviszonyra tekintettel meghatározott időközönként vagy a tartós megbízás teljes időtartamára megilleti. A különadó a zárószavazás előtt elfogadott indítvány szerint a nem pénzben juttatott járandóságra is vonatkozik. Nem számít be ugyanakkor a különadó alapjába a jogviszony megszűnésének évére járó, szabadság megváltása címén kifizetett bevétel, a jogviszony megszűnésekor a magánszemélyt megillető jubileumi jutalom, illetve a felmentési idő munkavégzési kötelezettséggel járó részére fizetendő átlagkereset összege, továbbá a szerződéses katonák leszerelési segélye.
       
500 millió forintos adóalapig 10 százalékos társasági adó

A kedvezményes 10 százalékos társasági adókulcsot 2010. július 1-jétől a mostani 50 millió forintos adóalappal szemben 500 millió forintos adóalapig lehet alkalmazni, s ehhez nem szabnak feltételeket. Az adókulcs az adóalap 500 millió forintos része után 19 százalék marad. Ugyanez vonatkozik a vállalkozói szja szerint adózó egyéni vállalkozókra.
   
Az idei átmeneti évben a 2010. január 1. és június 30. közötti időszakra 50 millió forintig 10 százalékos adókulcsot alkalmazhatnak azok az adózók, akik teljesíteni tudják az ahhoz szükséges feltételeket, a többiek pedig 19 százalékos kulcsot. A 2010. július 1-jétől december 31-ig terjedő időszakban 250 millió forintig 10 százalék az adókulcs, és megszűnnek a kedvezményes adókulcshoz kapcsolódó feltételek, a 250 millió forint feletti összegre pedig 19 százalék az adó.

Ingatlan bérbeadása

A magánszemélyeknek az ingatlan bérbeadáshoz ezután nem kell egyéni vállalkozóvá válniuk, ugyanez vonatkozik az egyéb szálláshely szolgáltatást nyújtó magánszemélyekre is.
   
Az ingatlan bérbeadási (egyéb szálláshely szolgáltatási) tevékenységet önálló tevékenységként folytató magánszemélyek bevételükkel szemben értékcsökkenési leírást számolhatnak el az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint.
   
Az adózás rendjéről szóló törvény módosításával a magánszemélyek ingatlan bérbe/haszonbérbe adása esetén mentesülnek a bejelentési kötelezettség alól, és nem kell adószámot kérniük, ha e tevékenységre nem választják az áfafizetési kötelezettséget.

Illetékmentes lesz az egyenesági öröklés és ajándékozás

Az illetéktörvény módosításával illetékmentessé vált az örökhagyó egyenes ági rokona (beleértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) által megszerzett örökrész, illetve ajándék.
   
Ha más örököl, akkor a kapcsolattól és az örökölt, illetve ajándékba kapott értéktől függ az illeték mértéke. Például lakás öröklése esetén az örökhagyó házastársa, mostoha és nevelt gyermeke, mostoha- és nevelőszülője 18 millió forintig 2,5 százalék, 18 és 35 millió forint között 6 százalék, a felett pedig 11 százalék illetéket fizet, míg lakás ajándékozása esetén ugyanennél a rokonsági foknál és értékeknél 5, 8, illetve 12 százalék az illeték mértéke.
   
Mentessé vált az ajándékozási illeték alól a közeli hozzátartozóval megkötött szerződésben a termőföld, a tanya és a mezőgazdasági termelőtevékenységhez szükséges művelés alól kivett terület, építmény (magtár, istálló stb.) valamint ingóság (mezőgazdasági berendezés, felszerelés, gép, állatállomány, készlet stb.) ajándékozása, illetve vagyoni értékű jog ingyenes átengedése is. A belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betétek kapcsolt vállalkozások közötti átruházása után pedig nem kell visszterhes vagyonátruházási illetéket fizetni.
   
Az egyenes ági rokonokra, illetve az ingatlannal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét kapcsolt vállalkozások közötti átadására vonatkozó illetékmentességet a 2010. július 1-jéig az adóhatóság által jogerősen el nem bírált ügyekben, a gazdaságátadási támogatás érdekében átadott mezőgazdasági ingatlanokra, eszközökre vonatkozó illetékmentességet pedig a hatályba lépés napján az állami adóhatóság által jogerősen el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell.
   
Az illetéktörvény módosítása a törvény kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.

Megszűnt a nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adó

A törvénycsomag részeként a parlament hatályon kívül helyezte a vízi járművek, a légi járművek, valamint a nagy teljesítményű személygépkocsik adójára vonatkozó rendelkezéseket tartalmazó, egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvényt. A 2010-re bevallott adó második részletét már nem kell megfizetni. Ha valaki az idei évre bevallott adó felénél többet fizetett meg, a különbözetet visszakövetelheti az adóhatóságtól.
    
Mi változik még? - beruházások, bérplafon, lex Járai

Kincstárnoki rendszer helyett költségvetési (fő)felügyelők lesznek

Az államháztartási törvény módosításával a kincstárnoki rendszert az úgynevezett költségvetési (fő)felügyelői rendszer válthatja fel. A (fő)felügyelők főállásban, kormánytisztviselőként látják el feladatukat. Az új szabályozás az úgynevezett alkotmányos fejezeteket és az önkormányzati rendszert nem érinti. A költségvetési (fő)felügyelők tevékenységére vonatkozó részletes szabályokat a kormány rendeletben állapítja meg.
   
A központi költségvetésből nem folyósítható támogatás addig, amíg a kedvezményezettnek adó-, járulék-, illeték- vagy vámtartozása van. Ez azonban a pénzbeli szociális, a jóléti és a foglalkoztatást elősegítő képzési támogatásokra nem vonatkozik.
   
A zárószavazás napján kikerült ugyanakkor a törvényből az a rendelkezés, amely szerint a támogatást az is kizárja, ha a kedvezményezett által az államháztartás alrendszereinek terhére jogosulatlanul igénybe vett vagy rendeltetésétől eltérően felhasznált támogatás és járulékai megfizetését az arra hatáskörrel rendelkező szerv elrendelte, és azt a kötelezett nem fizette meg. A módosító javaslat ezt azzal indokolta, hogy azon támogatásokról, amelyek visszaköveteléséről az azt folyósító állami szerv döntött, de nem lehet adók módjára behajtani, sem az adóhatóságnak, sem a kincstárnak nincs tudomása, a rendelkezés végrehajthatósága ily módon nem megoldott.
   
Csökkent a támogatások kedvezményezettjeit terhelő adminisztrációs teher: ezután nem kell igazolásokat kérni, a támogató a folyósítás előtt elektronikus úton, a kincstár, illetve az adóhatóságok tájékoztatása alapján ellenőrzi a köztartozást.

Egyszerűsödtek a beruházások engedélyezési eljárásai

Módosultak a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvényben foglalt feltételek, és a törvény hatálya kiterjed a 90 millió forintnál nagyobb értékű és legalább 15 fő foglalkoztatását vállaló beruházásokra.
   
Azokon a településeken, ahol a kormány kihirdette a vészhelyzetet, az újjáépítés során a bontási, az elvi építési, az építési, illetve a használatbavételi engedélyért, valamint az eljárásban közreműködő szakhatóságok eljárásáért nem kell illetéket, illetve igazgatási szolgáltatási díjat fizetni. A helyreállításnál a kormány megengedheti, hogy az általánostól eltérő, egyszerűbb tervezési, kivitelezési szabályokat alkalmazzanak.

Kétmilliós bérplafon a közszférában

A közszféra munkavállalóinak havi munkabére az előző évi - a KSH által közzétett - bruttó nemzetgazdasági havi átlagkereset tízszerese lehet. Ez vonatkozik a közalkalmazottakra, a köztisztviselők körében pedig a politikai tanácsadókra és főtanácsadókra, továbbá a vezető tanácsos és főtanácsos besorolású egyénekre, az állami vezetőkre, a kormánybiztosokra, a miniszterelnöki biztosokra és a kormányhivatal alkalmazottaira is.
   
A szabályokat a fennálló jogviszonyokra is alkalmazni kell, vagyis a plafont meghaladó munkabérek, illetmények a törvény hatálybalépésével egyidejűleg a bérplafon mértékére csökkennek.
   
A PSZÁF elnökének a felügyelettől származó havi keresete az előző évi havi átlagos bruttó kereset tízszerese, az alelnököké annak kilencszerese lehet. A bérplafon a jegybank elnökének keresetére is vonatkozik, így befolyásolja az MNB alelnökeinek, a monetáris tanács további tagjainak, illetve a felügyelő bizottság tagjainak jövedelmét is.

Szabad pálinkafőzés

A jövedéki adóról szóló törvény módosításával adómentessé vált a magánfőző által évente legfeljebb 50 liter mennyiségben előállított párlat, amely azonban csak személyes fogyasztásra szolgálhat. Magánfőzést folytatni csak a magánfőző személy lakóhelyén vagy ott lehet, ahol a gyümölcsöse fekszik. A pálinkafőző berendezés térfogata nem lehet nagyobb 100 liternél. A bérfőzdében lepároltatott saját gyümölcscefre is adómentes lesz évi 50 literig. Az egy háztartásban élők által főzött, illetve főzetett mennyiségeket egybe kell számítani. A magánfőzést három nappal korábban be kell jelenteni a vámhatóságnál.

Megszűnik a devizaalapú jelzáloghitelezés

Nem lehet jelzálogjogot bejegyezni magánszemélyek devizaalapú hitelei mögé a tulajdonukban álló ingatlanra. A rendelkezés csak a törvény hatálybalépését követően megkötött szerződésekre vonatkozik. A korábban megkötött devizaalapú kölcsönök kiváltására, valamint a fedezetcserére továbbra is lehetőség lesz. Azt is megengedi a javaslat, hogy ha a devizahitelen jelzálog van és másik adós lép az eredeti helyére - például eladják a lakást -, akkor a jelzálog továbbra is életben maradjon.

Nem lett lex Járai

A pénzügyi szervezeteknek a csütörtökön elfogadott törvény szerint különadót kell fizetniük, az eredeti javaslaton azonban több ponton is  változtatott a nemzetgazdasági miniszter által a zárószavazás előtt benyújtott módosító indítvány. Így a tevékenységi engedélyüket első alkalommal 2007. június 1-jét követően megszerző biztosítóknak is meg kell fizetniük a különadót, vagyis nem lesz lex Járai. A biztosítók adókulcsa végül a legutóbb javasolt 5,8 százalék helyett 6,2 százalék lett.
   
A takarékszövetkezetek kedvezménye megmaradt, de végül úgy oldották meg, hogy a hitelintézetek esetében a korábbi általános 0,45 százalék helyett az adóalap 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15 százalék, az e feletti összegre 0,5 százalék lett az adó.
   
A pénzügyi közvetítőket kivették az adófizetési kötelezettség alól, aminek indoka az volt, hogy a nettó árbevétel alapján történő adófizetés többségüknél jelentős veszteségeket okozna, egy részüket ellehetetlenítené. Így a Magyar Postának sem kell különadót fizetnie. A pénzügyi vállalkozások adókulcsa végül nem 6, hanem 6,5 százalék lett.
   
A hitelintézeteknél a különadó alapja a 2009. évi módosított mérlegfőösszeg, a biztosítóknál a korrigált díj összege (ennek definíciója módosult), az egyéb pénzügyi szervezeteknél pedig jellegük szerint a 2009. évi kamat- valamint díj- és jutalékeredmény, a korrigált nettó árbevétel, illetve a kezelt vagyon.
   
Az adót az idén két egyenlő részletben, szeptember 30-ig és december 10-ig kell megfizetni, és a 2010. évi adózás előtti eredmény terhére kell elszámolni.
   
A pénzügyi szervezeteket 2011-ben 200 milliárd forint különadó terheli, amelynek részletes feltételeit külön törvény határozza meg, ahogy a 2012. évi különadó feltételeit is.

Módosult a Stabilitási törvény

A Stabilitási törvény módosításával megteremtődött annak a jogalapja, hogy az államot a kibocsátott osztalékelsőbbségi részvény után időarányos megtérítés illesse meg akkor is, ha a részvényeket az állami tőkeemelésben részesült hitelintézet olyan időpontban vásárolta vissza, amikor az adott évi osztalékról még nem döntöttek. A javaslatban foglaltakat a már megvalósult tőkejuttatásra is alkalmazni lehet.

Közalapítvány helyett nonprofit társaság

Közalapítvány, illetve állami alapító által államháztartáson kívüli alapítóval közösen létrehozott alapítvány megszüntetésével, annak vagyonából közhasznú szervezetként nonprofit gazdasági társaságot lehet ezután létrehozni, amennyiben céljai e formában hatékonyabban megvalósíthatóak. A csütörtökön elfogadott törvény szerint ezt nemcsak az állami, hanem bármelyik másik alapító is kezdeményezheti. A megszüntetési eljárást soron kívül kell lefolytatnia a bíróságnak.
   
A megszűnő közalapítvány vagyona a nonprofit társaság tulajdonába kerül azzal, hogy a társaság megszűnése esetén sem lehet felosztani tagjai (részvényesei) között. A megszüntetetett alapítvány alapítói a nonprofit társaságban taggá válhatnak, ennek feltétele meghatározott vagyoni hozzájárulás teljesítése. Az állami alapító köteles lehetőséget biztosítani a kisebbségi részesedés megszerzésére a megszüntetett alapítvány (közalapítvány) államháztartáson kívüli alapítója számára.
   
A rendelkezés a törvény kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba. A kormány a hatályba lépéssel egyidejűleg kezdeményezi a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány megszüntetését, és az alapítvány céljának megfelelő nonprofit gazdasági társaság közhasznú szervezetként való létrehozását.

(Adózóna)